Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 18. – Erőszakosság az Újszövetségben (Mt 11,12; Lk 16,16; Lk 18,35-43; Mt 15,22-28; Lk 11, 5-10)

Mt 11,12 A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt. (Ezt legalábbis egy kivétellel mindenhol így fordítják!)

– BIADZETAI: erőszakot szenved vagy a Lk 16,16 miatt inkább: erővel tör előre

– Simon Tamás László pannonhalmi bencés szerzetes (PhD, Róma/USA) új Biblia-fordításában már így szerepel: Keresztelő János napjaitól mostanáig a mennyek országa erővel terjed, de az erőszakosok hatalmukba kerítik.

Lk 16,16 A törvény és a próféták Jánosig tartottak; azóta Isten országának örömhírét hirdetik, és mindenki erőszakkal igyekszik oda. (Simon Tamás László fordításában: mindenki erőnek erejével be akar oda jutni).

– Itt nem egy agresszív indulatról van szó, hanem arról, hogy a lélek kegyelmi áttörési pontot talál a valóságon, és vehemensen, erőteljesen törekszik áthaladni ezen a szűk kapun!

– Figyeljük meg a következő történetek ívét!

– Lk 18,35-43 35Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett. 36Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. 37Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra. 38Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!« 39Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. {…akár itt is véget érhetett volna ez a történet!} De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!« 40Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: 41»Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!« 42Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.« 43Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.

– Mt 15,22-28 22És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott (Jézushoz): »Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy ördög.« 23Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: »Küldd el őt, mert kiabál utánunk!« 24Ekkor így szólt: »Nem kaptam küldetést máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.« {…akár itt is véget érhetett volna ez a történet!} 25Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: »Uram, segíts rajtam!« 26Erre így válaszolt: »Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.« 27De az asszony csak folytatta: »Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.« 28Erre Jézus így szólt hozzá: »Asszony, nagy a te hited! Történjék veled akaratod szerint!« És abban az órában meggyógyult a lánya.

– Lk 11, 5-10 5Azután így szólt (Jézus a tanítványokhoz): »Ha közületek valamelyiknek barátja van, és az odamegy hozzá éjfélkor, s azt mondja neki: ‘Barátom! Adj nekem kölcsön három kenyeret, 6mert egy barátom érkezett az útról hozzánk, és nincs mit adnom neki’; 7a másik viszont belülről ezt feleli: ‘Ne zavarj, az ajtó már be van zárva, gyermekeim is ágyban vannak velem együtt, nem kelhetek föl, hogy adjak neked!’ 8Mondom nektek: ha nem is kelne föl, hogy adjon neki azért, mert a barátja, mégis, alkalmatlankodása miatt fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. 9Ezért mondom nektek: Kérjetek, és adni fognak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. 10Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.

Kérdések: Mi hogy állunk az Istennel történő "perlekedéssel", illetve az égi ajtókon való zörgetéssel (Pio atya példája)? Alkalmatlankodnál-e, lelki célból?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 17. – Kard vagy kenyér? (Ef 6,10-17; Zsid 4,12; Jer 23,29; Mt 21,44; Mt 10,34; Mt 26,51-52; Iz 2,4; Zsolt 19,8-9; 1Kor 14,3; Mt 4,4)

Ef 6,10-17 ¹⁰Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében! ¹¹Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben! ¹²Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. ¹³Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. ¹⁴Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét. ¹⁵Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. ¹⁶Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. ¹⁷Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét.

Zsid 4,12 Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, s megítéli a szív gondolatait és szándékait.

Jer 23,29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – mondja az Úr –, és mint a pöröly, mely szétzúzza a sziklát?

Mt 21,44 Aki ráesik erre a kőre, összezúzza magát, akire pedig ez ráesik, azt szét fogja zúzni.

– Van egy másik paradigma (=gondolkodásmód, nézetrendszer, megközelítés) is a szellemi harc gondolatával szemben: a Biblia elsősorban nem kard vagy pöröly, hogy vagdossunk, szurkálódjunk vagy fejbe kólintsunk vele másokat, hanem a segítség és a szeretet eszköze, az „adásé”, nem az elvételé: kenyér, lámpás, friss levegő, tágas tér, gyógyír, szilárd alapzat, horgony vagy mentőöv! (vö.: Isten Országának hamburgere!)

– Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító (+1622): Több legyet lehet fogni egy csepp mézzel, mint egy hordó ecettel!

Mt 10,34 Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot… de Jézus ezt is mondta: Mt 26,51-52 ⁵¹És íme, az egyik azok közül, akik Jézussal voltak, kinyújtotta a kezét, kihúzta a kardját, rásújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét. ⁵²Jézus erre azt mondta neki: »Tedd vissza a kardodat a helyére. Mert mindaz, aki kardot ragad, kard által vész el. (…tehát a „kard-szabály” rugalmas, amit bölcsen kell alkalmazni!)

Iz 2,4 Ítéletet tart majd a nemzetek között, és megfenyít számos népet; ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat szőlőmetsző késekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem tanulnak többé hadviselést.

Zsolt 19,8-9 Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. (Varrjuk lajbink belsejébe!)

1Kor 14,3 Aki pedig prófétál, embereknek beszél, az ő épülésükre, buzdításukra és vigasztalásukra. (Aki prófétál, az Isten igéjét, beszédét prófétálja!)

Mt 4,4 Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.

– Kard vagy kenyér? Összefoglalva: a Biblia kard és kenyér, de inkább azért kenyér! 

Kérdések: Mi volt eddig a legfelemelőbb élményed a Bibliával vagy biblikus prédikációval kapcsolatban? Sokat elárul egy emberről, hogyan használja fel a Bibliát: kardként, pörölyként, esetleg kenyér, lámpás, friss levegő, tágas tér, gyógyír, szilárd alapzat, horgony vagy mentőöv gyanánt! Mi a Szentírás számodra ezek közül? Te hogyan evangelizálnál valakit az utcán vagy a metrón, ha látnád az érdeklődését, de nem állna sok idő a rendelkezésedre? Ehhez hogyan használnád a Bibliát (Élet-füzetke, l. korábban)? Mi az a „piros lámpa-zöld lámpa” elv?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 16. – Hogyan olvassuk a Bibliát? (Zsolt 119,105; Ám 8,11; Mt 4,4; Jn 6,55-56; 2Makk 1,19-22)

– Isten igéje megvilágosít és irányt mutat: Zsolt 119,105 A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség.

– Keressük meg magunkban, majd szítsuk fel az éhséget az igére: Ám 8,11 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.«; Isten igéje ugyanis a lélek igazi, jóízű tápláléka: Mt 4,4 Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.; A Biblia és az Eucharisztia párhuzamban áll: Jn 6,55-56 ⁵⁵Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. ⁵⁶Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.; Analógiaként ez igaz a Bibliára is. Az igét Jézus Krisztus szólja, és az Ő megbízásából, felhatalmazásával az Egyház!

– Készüljünk fel testben és lélekben az igével való találkozásra: 1. Ha lehet, akkor mindig ugyanott és ugyanakkor olvassuk (az ima helye és ideje ideális esetben állandó). 2. Imával kezdjük (a Szentlélek segítségül hívása a befogadáshoz és a megértéshez) és imával is fejezzük be (hálát adni az igéért, mint Isten ajándékáért). 3. Legyünk kíváncsiak Isten szívének titkaira, az értelmezés terén pedig legyünk józanul kreatívak és derűsen útkeresők.

– Ha találunk egy olyan szót, mondatot vagy szakaszt, ami megszólít vagy elgondolkodtat, nyugodtan álljunk meg, s időzzünk el nála akár az egész ima során! Nem mennyiségi, hanem minőségi olvasásra és elmélkedésre van szükség! A Biblia-olvasás és az ima benső szabadságunk tágasságát jelenti.

– Mennyit olvassuk a Bibliát? Annyit, hogy azt már elmélyülésnek lehessen tartani! Ha sokat olvassuk, hozzászoktatjuk magunkat, s így megszeretjük, és örömmé válik az olvasása!

– Loyolai Szent Ignác szemlélődő módszere

– Lectio continua: folyamatos olvasás a szerzetesi hagyományból, illetve ennek egy változata: egy Ószövetségi, majd egy Újszövetségi szakasz olvasása a Szentmise igenaptára alapján (AndroKat, BibolKat). Egyszer azért olvassuk el egyvégtében is a Bibliát…

– A Bálna-módszer: A bálnák ahhoz, hogy napi betevőjüket megszerezzék, több száz liter vizet kell, hogy a szájukba engedjenek. A vízzel együtt a szájüregbe kerülnek az abban lebegő planktonikus élőlények is, amelyeket aztán az ún. sziláik segítségével szűrnek ki a víztömeg óceánba történő visszapréselése során. Olvassuk az igét, s az az egy-két szó, kifejezés vagy mondat, ami fennakad a „sziláinkon”, igazi táplálékká válhat számunkra! Viszonyuljunk úgy a Bibliához, amikor a kezünkbe vesszük, ahogy a bálna viszonyul a tengervízhez, amikor beszippantja: KISZŰRNI, AMI MOST ENGEM TÁPLÁL! Sok-sok igét be kell engednem magamba, hogy abból valamit leszűrjek és megértsek! Ne feledjük: a bálnák sosem éheznek!

– Egy példa a Bálna-módszer alkalmazására: 2Makk 1,19-22 ¹⁹Amikor ugyanis atyáinkat Perzsiába hurcolták, a papok, akik akkor Isten szolgálatát végezték, titokban tüzet vettek az oltárról és elrejtették azt egy völgyben, amelyben egy mély, kiszáradt kút volt. Ebben úgy eldugták, hogy senki sem ismerte a helyét. ²⁰Amikor aztán sok esztendő elmúltával úgy tetszett Istennek, hogy Perzsia királya hazaengedje Nehemiást, az elküldte az elrejtésnél jelenlévő papok unokáit, hogy kutassák fel a tüzet. Ám ezek – úgy mondták nekünk – nem találtak tüzet, csak zavaros vizet. ²¹Ő megparancsolta, hogy merítsenek és vigyenek neki belőle. Amikor aztán már oda volt készítve az áldozat, Nehemiás pap megparancsolta, hogy a fát és azt, ami rajta volt, hintsék meg azzal a vízzel. ²²Amint ezt megtették, és éppen fölragyogott a nap, amit előbb felhő takart, mindannyiuk álmélkodására nagy tűz lobbant fel.

– Segédletek, fordítások: Biblikus Teológiai Szótár; „Hogyan olvassuk?” könyvek; propedeutikák; exegézisek; homíliák; e-könyvek; szentiras.hu/ujszov.hu/ppek.hu + bibliográfia

– Saját ige-gyűjtemény, kártyácskák, lelki (ige)napló: engedjük be az igét és tegyük azt bensővé

Kérdések: Te hogyan olvasod a Szentírást (rendszeresség, módszer)? Hogyan szeretnél-e ebben fejlődni? Milyen segédkönyveket használsz a Biblia-olvasáshoz? Lehet-e a Biblia szavaival imádkozni? Hogyan? Mi a kedvenc történeted, fejezeted, versed a Bibliából, és mi az életigéd vagy mottód?