Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 18. – Erőszakosság az Újszövetségben (Mt 11,12; Lk 16,16; Lk 18,35-43; Mt 15,22-28; Lk 11, 5-10)

Mt 11,12 A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt. (Ezt legalábbis egy kivétellel mindenhol így fordítják!)

– BIADZETAI: erőszakot szenved vagy a Lk 16,16 miatt inkább: erővel tör előre

– Simon Tamás László pannonhalmi bencés szerzetes (PhD, Róma/USA) új Biblia-fordításában már így szerepel: Keresztelő János napjaitól mostanáig a mennyek országa erővel terjed, de az erőszakosok hatalmukba kerítik.

Lk 16,16 A törvény és a próféták Jánosig tartottak; azóta Isten országának örömhírét hirdetik, és mindenki erőszakkal igyekszik oda. (Simon Tamás László fordításában: mindenki erőnek erejével be akar oda jutni).

– Itt nem egy agresszív indulatról van szó, hanem arról, hogy a lélek kegyelmi áttörési pontot talál a valóságon, és vehemensen, erőteljesen törekszik áthaladni ezen a szűk kapun!

– Figyeljük meg a következő történetek ívét!

– Lk 18,35-43 35Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett. 36Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. 37Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra. 38Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!« 39Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. {…akár itt is véget érhetett volna ez a történet!} De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!« 40Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: 41»Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!« 42Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.« 43Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.

– Mt 15,22-28 22És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott (Jézushoz): »Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy ördög.« 23Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: »Küldd el őt, mert kiabál utánunk!« 24Ekkor így szólt: »Nem kaptam küldetést máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.« {…akár itt is véget érhetett volna ez a történet!} 25Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: »Uram, segíts rajtam!« 26Erre így válaszolt: »Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.« 27De az asszony csak folytatta: »Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.« 28Erre Jézus így szólt hozzá: »Asszony, nagy a te hited! Történjék veled akaratod szerint!« És abban az órában meggyógyult a lánya.

– Lk 11, 5-10 5Azután így szólt (Jézus a tanítványokhoz): »Ha közületek valamelyiknek barátja van, és az odamegy hozzá éjfélkor, s azt mondja neki: ‘Barátom! Adj nekem kölcsön három kenyeret, 6mert egy barátom érkezett az útról hozzánk, és nincs mit adnom neki’; 7a másik viszont belülről ezt feleli: ‘Ne zavarj, az ajtó már be van zárva, gyermekeim is ágyban vannak velem együtt, nem kelhetek föl, hogy adjak neked!’ 8Mondom nektek: ha nem is kelne föl, hogy adjon neki azért, mert a barátja, mégis, alkalmatlankodása miatt fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. 9Ezért mondom nektek: Kérjetek, és adni fognak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. 10Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.

Kérdések: Mi hogy állunk az Istennel történő "perlekedéssel", illetve az égi ajtókon való zörgetéssel (Pio atya példája)? Alkalmatlankodnál-e, lelki célból?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 17. – Kard vagy kenyér? (Ef 6,10-17; Zsid 4,12; Jer 23,29; Mt 21,44; Mt 10,34; Mt 26,51-52; Iz 2,4; Zsolt 19,8-9; 1Kor 14,3; Mt 4,4)

Ef 6,10-17 ¹⁰Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében! ¹¹Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben! ¹²Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. ¹³Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. ¹⁴Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét. ¹⁵Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. ¹⁶Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. ¹⁷Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét.

Zsid 4,12 Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, s megítéli a szív gondolatait és szándékait.

Jer 23,29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – mondja az Úr –, és mint a pöröly, mely szétzúzza a sziklát?

Mt 21,44 Aki ráesik erre a kőre, összezúzza magát, akire pedig ez ráesik, azt szét fogja zúzni.

– Van egy másik paradigma (=gondolkodásmód, nézetrendszer, megközelítés) is a szellemi harc gondolatával szemben: a Biblia elsősorban nem kard vagy pöröly, hogy vagdossunk, szurkálódjunk vagy fejbe kólintsunk vele másokat, hanem a segítség és a szeretet eszköze, az „adásé”, nem az elvételé: kenyér, lámpás, friss levegő, tágas tér, gyógyír, szilárd alapzat, horgony vagy mentőöv! (vö.: Isten Országának hamburgere!)

– Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító (+1622): Több legyet lehet fogni egy csepp mézzel, mint egy hordó ecettel!

Mt 10,34 Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot… de Jézus ezt is mondta: Mt 26,51-52 ⁵¹És íme, az egyik azok közül, akik Jézussal voltak, kinyújtotta a kezét, kihúzta a kardját, rásújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét. ⁵²Jézus erre azt mondta neki: »Tedd vissza a kardodat a helyére. Mert mindaz, aki kardot ragad, kard által vész el. (…tehát a „kard-szabály” rugalmas, amit bölcsen kell alkalmazni!)

Iz 2,4 Ítéletet tart majd a nemzetek között, és megfenyít számos népet; ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat szőlőmetsző késekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem tanulnak többé hadviselést.

Zsolt 19,8-9 Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. (Varrjuk lajbink belsejébe!)

1Kor 14,3 Aki pedig prófétál, embereknek beszél, az ő épülésükre, buzdításukra és vigasztalásukra. (Aki prófétál, az Isten igéjét, beszédét prófétálja!)

Mt 4,4 Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.

– Kard vagy kenyér? Összefoglalva: a Biblia kard és kenyér, de inkább azért kenyér! 

Kérdések: Mi volt eddig a legfelemelőbb élményed a Bibliával vagy biblikus prédikációval kapcsolatban? Sokat elárul egy emberről, hogyan használja fel a Bibliát: kardként, pörölyként, esetleg kenyér, lámpás, friss levegő, tágas tér, gyógyír, szilárd alapzat, horgony vagy mentőöv gyanánt! Mi a Szentírás számodra ezek közül? Te hogyan evangelizálnál valakit az utcán vagy a metrón, ha látnád az érdeklődését, de nem állna sok idő a rendelkezésedre? Ehhez hogyan használnád a Bibliát (Élet-füzetke, l. korábban)? Mi az a „piros lámpa-zöld lámpa” elv?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 16. – Hogyan olvassuk a Bibliát? (Zsolt 119,105; Ám 8,11; Mt 4,4; Jn 6,55-56; 2Makk 1,19-22)

– Isten igéje megvilágosít és irányt mutat: Zsolt 119,105 A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség.

– Keressük meg magunkban, majd szítsuk fel az éhséget az igére: Ám 8,11 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.«; Isten igéje ugyanis a lélek igazi, jóízű tápláléka: Mt 4,4 Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.; A Biblia és az Eucharisztia párhuzamban áll: Jn 6,55-56 ⁵⁵Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. ⁵⁶Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.; Analógiaként ez igaz a Bibliára is. Az igét Jézus Krisztus szólja, és az Ő megbízásából, felhatalmazásával az Egyház!

– Készüljünk fel testben és lélekben az igével való találkozásra: 1. Ha lehet, akkor mindig ugyanott és ugyanakkor olvassuk (az ima helye és ideje ideális esetben állandó). 2. Imával kezdjük (a Szentlélek segítségül hívása a befogadáshoz és a megértéshez) és imával is fejezzük be (hálát adni az igéért, mint Isten ajándékáért). 3. Legyünk kíváncsiak Isten szívének titkaira, az értelmezés terén pedig legyünk józanul kreatívak és derűsen útkeresők.

– Ha találunk egy olyan szót, mondatot vagy szakaszt, ami megszólít vagy elgondolkodtat, nyugodtan álljunk meg, s időzzünk el nála akár az egész ima során! Nem mennyiségi, hanem minőségi olvasásra és elmélkedésre van szükség! A Biblia-olvasás és az ima benső szabadságunk tágasságát jelenti.

– Mennyit olvassuk a Bibliát? Annyit, hogy azt már elmélyülésnek lehessen tartani! Ha sokat olvassuk, hozzászoktatjuk magunkat, s így megszeretjük, és örömmé válik az olvasása!

– Loyolai Szent Ignác szemlélődő módszere

– Lectio continua: folyamatos olvasás a szerzetesi hagyományból, illetve ennek egy változata: egy Ószövetségi, majd egy Újszövetségi szakasz olvasása a Szentmise igenaptára alapján (AndroKat, BibolKat). Egyszer azért olvassuk el egyvégtében is a Bibliát…

– A Bálna-módszer: A bálnák ahhoz, hogy napi betevőjüket megszerezzék, több száz liter vizet kell, hogy a szájukba engedjenek. A vízzel együtt a szájüregbe kerülnek az abban lebegő planktonikus élőlények is, amelyeket aztán az ún. sziláik segítségével szűrnek ki a víztömeg óceánba történő visszapréselése során. Olvassuk az igét, s az az egy-két szó, kifejezés vagy mondat, ami fennakad a „sziláinkon”, igazi táplálékká válhat számunkra! Viszonyuljunk úgy a Bibliához, amikor a kezünkbe vesszük, ahogy a bálna viszonyul a tengervízhez, amikor beszippantja: KISZŰRNI, AMI MOST ENGEM TÁPLÁL! Sok-sok igét be kell engednem magamba, hogy abból valamit leszűrjek és megértsek! Ne feledjük: a bálnák sosem éheznek!

– Egy példa a Bálna-módszer alkalmazására: 2Makk 1,19-22 ¹⁹Amikor ugyanis atyáinkat Perzsiába hurcolták, a papok, akik akkor Isten szolgálatát végezték, titokban tüzet vettek az oltárról és elrejtették azt egy völgyben, amelyben egy mély, kiszáradt kút volt. Ebben úgy eldugták, hogy senki sem ismerte a helyét. ²⁰Amikor aztán sok esztendő elmúltával úgy tetszett Istennek, hogy Perzsia királya hazaengedje Nehemiást, az elküldte az elrejtésnél jelenlévő papok unokáit, hogy kutassák fel a tüzet. Ám ezek – úgy mondták nekünk – nem találtak tüzet, csak zavaros vizet. ²¹Ő megparancsolta, hogy merítsenek és vigyenek neki belőle. Amikor aztán már oda volt készítve az áldozat, Nehemiás pap megparancsolta, hogy a fát és azt, ami rajta volt, hintsék meg azzal a vízzel. ²²Amint ezt megtették, és éppen fölragyogott a nap, amit előbb felhő takart, mindannyiuk álmélkodására nagy tűz lobbant fel.

– Segédletek, fordítások: Biblikus Teológiai Szótár; „Hogyan olvassuk?” könyvek; propedeutikák; exegézisek; homíliák; e-könyvek; szentiras.hu/ujszov.hu/ppek.hu + bibliográfia

– Saját ige-gyűjtemény, kártyácskák, lelki (ige)napló: engedjük be az igét és tegyük azt bensővé

Kérdések: Te hogyan olvasod a Szentírást (rendszeresség, módszer)? Hogyan szeretnél-e ebben fejlődni? Milyen segédkönyveket használsz a Biblia-olvasáshoz? Lehet-e a Biblia szavaival imádkozni? Hogyan? Mi a kedvenc történeted, fejezeted, versed a Bibliából, és mi az életigéd vagy mottód?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 15. – Jézus, mint út és kiút (Jn 14,1-6; Zsid 10,20; Róm 5,1-2; Ef 2,18; Mt 7,13-14; 1Kor 12,31; Jn 17,15)

Jn 14,1-6 1Ne nyugtalankodjék szívetek. Hisztek Istenben, és bennem is higgyetek. 2Atyám házában sok hajlék van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? 3És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. 4Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.« 5Tamás erre azt mondta neki: »Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?« 6Jézus azt felelte neki: »Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.

Zsid 10,20 Jézus új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül. (Jézus isteni és emberi természete keveredés nélküli és szétválaszthatatlan: ilyen egy igazi út, mely el nem múló módon összeköt két valóságot+az út anyaga stabil, hiszen nem lényegül össze az alatta lévő sárral, ugyanakkor nem is válik el tőle)

Róm 5,1-2 1Mivel tehát elnyertük a megigazulást a hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által. 2Őáltala megnyílt számunkra az út a hit által a kegyelemhez, amelyben kitartunk, és dicsekszünk Isten dicsőségének reménysége alapján. (= Jézus Krisztus minden kegyelem forrása!)

Ef 2,18 Jézus Krisztus által van ... szabad utunk egy Lélekben az Atyához.

Mt 7,13-14 13A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta. 14S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják!

– a Szeretet-himnusz elején maga a szeretet is útként jelenik meg: 1Kor 12,31 ...egy mindennél kiválóbb utat mutatok nektek!

– Jézus tehát maga az út, illetve bizonyos szempontból kiút is, azonban nem egy menekülő útvonal vagy egérút, ami kimenekít a világ gondjaiból: Jn 17,15 Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.

– Jézus Krisztus a lelki halálból, a körforgások jövőtlenségből, a szellemi levegőtlenségből, a hiábavalóságból, a hitetlenségből és az önzésből, vagyis az önmagam körüli forgásból (l. egy farkát kergető kiskutya) jelent kiutat = Jézus Krisztus a megtérés irányvektora, ugyanis hozzá térünk meg!

Kérdések: Úton lenni: zarándoklat! Hogyan élem meg ezt az állapotot? Mit gondolok arról a mondásról, hogy „a lényeg az úton levés, és nem a megérkezés”? Kiút-e a megtérés, s ha igen, akkor honnan? Hogyan lehet számomra út az Úr Jézus?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 14. – "Én Uram, én Istenem!" Személyes hit és személyes Isten (Jn 20,17; Jn 20,26-29; Zsolt 139,4-5.8-10; 1Jn 4,16b; Én 8,7a; Iz 43,1-2; Róm 10,9)

Jn 20,17 Jézus így szólt Mária Magdolnához az üres sírnál: »Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.«

Jn 20,26-29 26Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött – bár az ajtó zárva volt –, megállt középen, és így szólt: »Békesség nektek!« 27Azután azt mondta Tamásnak: »Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hívő!« 28Tamás azt felelte: »Én Uram és én Istenem!« 29Jézus erre azt mondta neki: »Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.«

Zsolt 139,4-5.8-10 4Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram. 5Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet… 8Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. 9Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, 10ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. (Ezt szoknunk „kell”, mert ilyen a Mennyország!)

– A leghosszabb út a fej és a szív közötti út, vagyis az, hogy miután valaki eljutott oda, hogy létezik mindenható és örökkévaló Isten (l. előző alkalom), egy ennél is hosszabb és rögösebb úton, a személyes hit útján el kell jutnia oda, hogy ez az Isten személyes: elérhető számára, szereti őt és gondot visel rá.

– A vasárnapi kereszténység gyakran sajnos gyakorlati ateizmust is jelent: valaki elismeri ugyan Isten létét, és követ bizonyos vallási szabályokat és szokásokat, de az Istennel való kapcsolata nem elmélyült, stabil és személyes, vagyis nem érvényesül a mindennapokban. (Io sono cattolico, non un fanatico…)

– A személyes Isten-hit alapja az a tapasztalatokon alapuló meggyőződés, hogy Isten a szeretet:

1Jn 4,16b Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad, és Isten őbenne.

Én 8,7a Tengernyi víz sem tudja eloltani a szerelmet, folyamok sem tudják elsodorni…

Iz 43,1-2 ¹Most pedig így szól az Úr, a te teremtőd, Jákob, és a te formálód, Izrael: »Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy. ²Ha átkelsz a vizeken, én veled vagyok, és ha a folyókon, azok nem borítanak el; ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng nem perzsel meg téged.

– Isten erős, el nem múló és kiválasztó szeretettel teremtett engem, mindent tud rólam, minden foglalkoztatja, ami velem kapcsolatos, és egészen konkrét, részletes, személyre szabott és boldogító életterve van számomra (Kovács Gábor atya: még arról is van véleménye, hogy melyik buszra szálljak), amit viszont hittel kell megragadni, majd hittel meg is kell megvallani, azaz tanúságot (vallást) kell tenni róla: Róm 10,9 Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz.

– A szerető Isten és a hívő ember keveredés nélküli, de szétválaszthatatlan egysége, közössége Jézus Krisztus isteni és emberi természetének mintáját követi.

– A témához kapcsolódnak Jose Prado Flores könyvei: 1. Menjetek és hirdessétek az Evangéliumot a megkeresztelteknek. Fülöp-kurzus; 2. Hogyan evangelizáljuk a megkeresztelteket? Pál-kurzus

– hitébresztő (reiniciációs) katekézis (Élet a Lélekben Szeminárium, Fülöp-kurzus, Alfa-kurzus + Manna Percek kisvideók)

Kérdések: Utam a személyes Istenhez? Mi inspirált, és mi akadályozott leginkább ezen az úton?

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 13. – Van-e Isten? (Kiv 3,13-14; Bölcs 13,1-5; Róm 1,18-21)

– Egy nem hívő számára lehetetlen észérvekkel bizonyítani Isten létét, egy hívő számára pedig nincs rá szükség, azonban arra a tagadásra, hogy „Nincs Isten!”, mindenképpen azt kell válaszként állítanunk, hogy „Van Isten!”

– Philosophia est ancilla theologiae! A filozófia a teológia szolgálólánya! Vagyis nem lehet öncélú...

Kiv 3,13-14 13Mózes azt felelte Istennek: »Íme, elmegyek Izrael fiaihoz, és azt mondom nekik: Atyáitok Istene küldött engem hozzátok! Ha ők akkor azt kérdezik tőlem: ‘Mi az ő neve?’ – mit mondjak nekik?« 14Isten erre azt mondta Mózesnek: »Én vagyok az, ‘Aki vagyok’.« Aztán azt mondta: »Ezt mondd Izrael fiainak: Az ‘Aki van’ küldött engem hozzátok!« (Egy értelmezés: Én vagyok az, ‘Aki veled vagyok’)

Bölcs 13,1-5 1Mert balgák mindazok az emberek, akikben nincs meg Isten ismerete, akik nem tudták a látható javakból megismerni azt, aki van, s a műveket szemlélve nem ismerték föl az alkotót, 2hanem a tüzet, vagy a szelet, vagy az iramló levegőt, vagy a csillagok körét, vagy a víz árját, vagy a napot s a holdat tartották világot kormányzó isteneknek.{vö. bálványok} 3Ha már ezeket isteneknek gondolták, mert szépségük elbájolta őket, tudhatták volna, mennyivel kiválóbb ezek ura, hiszen a szépség szerzője alkotta mindezeket. 4Ha pedig megcsodálták ezek erejét és tevékenységét, megérthették volna, hogy alkotójuk még erősebb, 5mert a teremtmények nagyságából, szépségéből nyilván meg lehet ismerni azok teremtőjét.

Róm 1,18-21 18Isten haragja megnyilvánul az égből azoknak az embereknek minden gonoszsága és igazságtalansága ellen, akik igazságtalansággal elfojtják az isteni igazságot. 19Amit ugyanis tudni lehet Istenről, az nyilvánvaló előttük, mert Isten kinyilvánította nekik. 20Hiszen az, ami láthatatlan benne: örök ereje és istensége, a világ teremtése óta alkotásai alapján értelemmel felismerhető. Éppen ezért nincs mentség számukra, 21mivel ők, bár megismerték Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és nem adtak hálát neki, hanem üressé váltak gondolataikban, és sötétség borult oktalan szívükre.

– Aquinói Szent Tamás egyháztanító (+1274) öt útja (nem Isten-bizonyíték!): 1) Az első út a világban tapasztalható mozgásból következtet a világ mozdulatlan mozgatójára. 2) A második út a létesítő okok működésükben szükségszerű egymástól függéséből következtet az első okra. 3) A harmadik út az esetlegességből következtet a szükségszerű létezőre. 4) A negyedik út a létfokozatokból következtet az abszolút tökéletesre. A dolgok különböző fokban részesednek a létben: a szépségben, az igazságban és a jóságban (transzcendentálék). 5) Az ötödik út a célszerűségből következtet az értelmes irányítóra.

– Blaise Pascal (+1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus. Neki tulajdonítják, ám ez így, ebben a formában, nem található meg Pascal műveiben, ezért csak teológiai gondolkodásának és hitének összefoglalásaként tekinthetünk rá: „Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum (értsd: vágy!), melyet semmilyen teremtett dologgal nem lehet betölteni, mivel azt csakis Isten töltheti be!”

– Egy erdélyi kisfiú válasza: Isten nem ember, hogy legyen, vagy ne legyen!

– Egy idős szerzetes válasza: Azt nem tudom, van-e Isten, csak azt tudom, hogy reggel beszélgettem vele!

– Ő több, mint „van”!

Kateketikai-evangelizációs segédanyagok 12. – Szűz Mária Isten anyja (Lk 1,28; Jn 1,14; Lk 1,39-43; Jel 12)

– Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember! Benne, a második isteni személyben az isteni és az emberi természet keveredés nélkül, ugyanakkor szétválaszthatatlan! Jézus Krisztus a Megváltó!

– Szűz Mária éppen ezért az Isten Anyja, Istenanya vagy Istenszülő, görögül Theotokosz, amit az Efezusi Zsinat tett dogmává Kr. u. 431-ben.

– Alexandriai Szent Cirill pátriárka (+444): Mária nemcsak az ember Jézust, hanem magát a megtestesült Igét szülte világra, ugyanis egy anya egy emberi személyt szül a világra, vagyis az emberi személynek, s nemcsak az emberi testnek az anyja. Másként megfogalmazva a Máriától született Jézus énje maga az örök Fiú-Isten, ezért Máriát Isten anyjának lehet nevezni akkor is, ha a Fiú tőle „csak” az emberi természetet vette magára.

– A Bibliában Szűz Mária Istenanyai méltóságára csak közvetett utalások találhatóak: Lk 1,26-28: 26Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, 27egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. 28Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« (vö. Jn 1,14 Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.); Lk 1,39-43 ³⁹Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. ⁴⁰Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. ⁴¹És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. ⁴²Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! ⁴³De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?; +vö. a Jel 12. fejezetének Napba öltözött asszonya (Mária/Egyház)

– Fontos, hogy Szűz Mária nem Isten, istenség, természetfölötti lény vagy társmegváltó, hanem csupán teremtmény, aki első közöttünk a Krisztus-követésben. Minden más nézet téves Mária-tisztelethez, sőt babonához vezethet: a Babba Mária-kultusz vadhajtásai; a magyar táltosok Boldogasszonya; a Pachamama- vagy Földanya-kultusz; Mária, mint társmegváltó; hamis magán-kinyilatkoztatások stb.

– A helyes Mária-tisztelet olyan, mint az az óvodai feladat, amikor a vonalon belül kell kiszínezni valamit: Szűz Mária a) teremtmény; b) Jézus Krisztus édesanyja.

– Per Mariam ad Iesum! Mária közbenjár értünk, hogy közelebb vezessen bennünket Jézushoz: édesanyaként, tanítványként, tanúként és tanítóként – ő az első! Kapcsolata, anyaként, különleges az Úr Jézussal, hiszen ember ennél közelebb aligha kerülhet Istenhez! Általános jelentés: az anyaság egy nagyon különleges viszonyt jelent!

– Minden ember, így a Szűzanya is a fényét kizárólag Jézustól kapja: nincs önfényünk!

– Hyperdulia: Szűz Máriának kijáró, a szentek tiszteleténél nagyobb, de az Isten imádásánál kisebb, vallási tisztelet, amely nem fokozatilag, hanem lényegileg különbözik az imádástól.

– Hans Urs von Balthasar teológus (+1988): Mária tisztelete a legbiztosabb és legrövidebb út, hogy valóban eljussunk Jézus közelébe.

– Békés Gellért bencés atya, Biblia-fordító (+1999): Én azért nézek szerető tisztelettel a Szűzanyára, mert benne látom azt, akinek bennem is meg kellene valósulnia. Költői kifejezéssel: "A te lelked is Mária". Voltaképpen velem is annak kell történnie, ami Máriában már megtörtént. A hit által, a Szentlélek ajándékaként bennem is testet ölt az Ige, életem folyamán arra vagyok hivatva, hogy azonosuljak Krisztussal, s általa, vele és benne részese legyek a szeretet isteni életközösségének. Krisztust követő életemnek ezért "prototípusa" vagy' "eszkatologikus ikonja" Mária. (Békés Gellért és Németh Sándor disputája, Vigilia, 1995/4., 293-294. o.)

– Felnőtt megtérőként személyes út vezetett a Szűzanyához, amely során felismertem, hogy Isten úgy döntött, hogy azzal a szeretettel akar szeretni bennünket, amellyel Mária szerette, hordozta és magához ölelte Jézust, és ez a tiszta szeretet elég minden embernek! Az Atya Máriában, Mária által azért akarja szeretni az Úr Jézust, s általa az embereket, hogy amint Máriában, úgy bennünk is jelenvalóvá váljon az Isten! Ez misztika és spiritualitás.

Kérdések: Hogyan befolyásolja a hitemet, a hitéletemet az anya-képem (Mária) és az apa-képem (Isten)? Észreveszem-e a hamis Isten-képek működését és hatásait az életemben, s mit tudok ezekkel kezdeni?